Terveink

Egy olyan tanyavilág létrehozásán dolgozunk, ahol mindenki, aki nyitott közösségünk tevékenységeire, kiveheti a részét az ott folyó munkálatokból, amiken keresztül lehetősége nyílik új tudások megismerésére, megszerzésére is. Szeretnénk, ha tevékenységeink organikusan bontakoznának ki, szükségszerűen, egymással összefüggően. Irányelvünk, hogy mindezt a környezetünk megbolygatása nélkül, azzal szoros összhangban működve tegyük, lehetőséget adva ezzel egy természetközeli életforma kialakítására.

Ezt egy permakultúrás gazdaság, erdőkert képében látjuk megvalósíthatónak, ami egy közösségi kertként és tanösvényként alkot egy egységet. Egy önfenntartó biogazdaságot alakítunk ki, amit saját ökoszisztémája működtet és mi csak mint „segítség” avatkozunk be a természet munkájába – ehhez kitűnő táptalaj az évtizedek óta műveletlen gyermelyi Paphegy déli része.
A permakultúra nem csak gazdálkodási forma, hanem életfilozófia is, amit vezérfonalként követünk: az ember és környezetének olyan együttélése ez, amely lakói számára biztosítani tudja az önfenntartás és fenntarthatóság alappilléreit – erre építjük fő tevékenységeinket.

Azt a településegyüttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar településföldrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, Göcsejben szegnek nevezik. Magyarországon az efféle néhány házból álló apró falunak nem volt megkülönböztető neve. A néprajzi irodalomban a szer kifejezés terjedt el, amely azonban a népnyelvben nem településtípus értelmű, hanem egy településegyüttes részére utaló, más névvel, legtöbbször családnévvel, ragadványnévvel együtt szereplő szócska. Például Szalafő község szerei: Templomszer, Felsőszer, Pityerszer, Papszer, Csergőszer, Gyöngyösszer, Alsószer. Egy-egy szer 4–6 porta épületeit foglalja magába.

Azért döntöttünk a szeres forma mellett, mert a magánélet és a közösségi terek különválasztása ebben a hagyományos modellben tökéletesen megvalósul. Míg a portákban egy-egy család él, a munka és kikapcsolódás terei közösségi tulajdonok. A közös erőforrásokból épített és felszerelt tereknek minél több tagja van, annál több eszközt és tudást tudunk megosztani egymással. Ezek a következő funkcióknak adnak helyet:

• erdei óvoda/iskola, játszótér
• előadások, workshopok, oktatások
• vetítések, koncertek
• közös étkezések, társasági élet és összejövetelek
• kemenceépítés, kemencében sütés
• elvonulások és csapatépítő tréningek
• meditáció, jóga
• műhelyek
• könyvtárszoba, tanulószoba, iroda
• műtermek
• mosókonyha, konyha, raktárak stb.